1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. (igéhez és mn-hez) <cselekvés, történés v. tulajdonság elvont megnevezésére.> segítség, gyorsaság.

2. (igéhez) kiv <a cselekvés eredményének, ill. eszközének megnevezésére.> nyereség, váltság.

3. (mn-hez) <tárgy, dolog, személy megnevezésére − jellemző tulajdonsága alapján.> ritkaság, szépség.

4. (mn-hez) <állapot megnevezésére.> nyugodtság, betegség. | (fn-hez) <rang, szakma megnevezésére.> vezérség, tanárság.

5. (fn-hez) <egyedekből álló csoport, ill. összesség megnevezésére.> magyarság, németség.

6. (mn-hez) <tárgynak, dolognak mint fajtának a megnevezésére.> édesség, zöldség.

7. (fn-hez) <térszínforma megnevezésére.> síkság, hegység. | <földrajzi nevekben.> kiskunság.

8. (fn-hez) <személynek megtisztelő − ma rendsz. gúnyos − megnevezésére.> asszonyság, uraság.

9. (fn-hez) <intézmény, hivatal, műhely megnevezésére.> rendőrség, pékség.

1. az a tulajdonság, hogy valaki, valami nagy.

2. térbeli kiterjedés. a szoba nagysága 10 m˛. | valaminek a mennyisége, mérhető foka. a bevétel nagysága.

3. fontosság, jelentőség. a feladat nagysága.

4. szellemi, erkölcsi kiválóság. költői nagyság. | gúny is jelentékeny személyiség. levitézlett nagyságok.

5. ▸ nagyságod, nagyságtok

1. vmely tárgy számára készült (, annak alakjához igazodó) védő tartó. a szemüveg, a hegedű tokja. ▸ tokkal, vonóval | műsz gépalkatrészt burkoló gépelem. a tengely tokja. | bonc a szervezet bizonyos részeit körülvevő burok. ízületi tok.

2. növ toktermés.

3. madár testén levő szaruképződmény, amelyből a toll kifejlődik.

4. ablak- v. ajtótok.

5. ipar tűzálló agyagból készített edény, amelybe égetéskor a finomabb agyag-, fajansz-, porcelántárgyakat helyezik.

[?]

áll: | ▸ tokfélék | áll ▸ közönséges tok | konyha ennek húsa mint étel. tok tartármártással.

[?tör ]

karima nélküli női kalap.

[ fr<sp(<?arab<perzsa)]

<kül. háztartási alkalmazottak szóhaszn:> nagyságos asszony.